Üdvözöljük a Kühne Koncert Fúvószenekar honlapján!

A Kühne Zenetanoda küldetése

Célunk kisgyermekek és szüleik ha tetszik „megfertőzése vagy beoltása“ a zene szeretetével és konkrétan a fúvószenével...még konkrétabban a Kühne Zenekar szellemével. Nagyon szeretnénk, ha a kisgyermekeket szüleik később beíratnák zeneiskolába, ott valamelyik fúvós zeneszerszámot választanák és közben végig kapcsolatban maradnának a Kühne Zenetanodával, Kühne Zenekarral. Ezzel (is) képeznénk utánpótlásbázist a Kühne Koncert Fúvószenekarnak.
Ámde nemcsak a kisgyerekekre gondolunk.. mindenkit várunk akinek fúvószenélésre fáj a foga. Segítjük őket „kiképezni“, esetleg régi zeneiskolai tanulmányait újra felszínre hozni.
Nyugodtan keressenek minket ez ügyben!

Miért ajánlott a gyermekek korai zenei fejlesztése?

A Zene, az éneklés, a ritmus a gyermek természetes szükséglete, a személyiség fejlődésében meghatározó funkciója van. Agykutatók bebizonyították, hogy a két agyfélteke más és más képességek elsajátításához köthető. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek nagy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulása érdekében éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése. Tudjuk jól, ha a kisgyermek beszédfejlődése csorbát szenved, úgy a nyelvi- és beszédhibák maradandóan bevésődnek. Így van ez a zenei fogékonyság terén is: ha az első életévekben hiányzik a zenei fejlesztés, úgy akadályozottá válhat a későbbi szabad zenei önkifejezés. Megfigyelések is alátámasztják, hogy azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok, akiket kevés zene, hang vett körül. Elmondható tehát, hogy a gyermekek zenei fejlesztése nem csak zenei tehetségük fejlesztését szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlesztését is, miáltal érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóvá az őket ért hatásokkal szemben. Képessé válnak érzelmeik kinyilvánításárra, így kommunikációs készségük is jobb lesz. Kutatások eredményei szerint a korai zenei tapasztalások javítják az agyműködést, és minden egyéb későbbi tanulási folyamatot is hatékonyabbá tesznek.
Zenéléssel, énekléssel szabadon kifejezhetik érzelmeiket, testükkel szabadon reagálhatnak a zenére. A zenehallgatás és éneklés a beszédtanulás periódusában nemcsak a zenei, hanem a nyelvi képességeket is fejleszti. Fejleszti a szülőkkel, társakkal való együttműködésre való hajlandóságot. Javítja a problémamegoldó képességet. A kellemes, lágy zene hallgatása megnyugtat. Elégedettség érzése tölti el őket, amikor zenélés és táncolás alkalmával megtapasztalják, hogy képesek a testüket és az elméjüket egyszerre, összehangoltan működtetni. Új kifejezéseket és ötleteket sajátíthatnak el, amikor saját énekeiket „kitalálják”, vagy ismert dalokat énekelnek, és a zenével együtt mozognak, táncolnak. A dalok szövege gazdagítja a világról szerzett ismereteiket.A barátokkal való zenés játék közben megtanulják azt, hogy másokra odafigyeljenek, gondolatokat cseréljenek, és közös nevezőre jussanak. A korai zenei fejlesztés a szülőket is segíti annak eldöntésében, hogy gyermekük milyen hangszeren tanuljon majd játszani a zeneiskolában.